Gátlásosság:

A szégyenlősség, gátlásosság olyan kommunikációs zavar, amely az érzelmi élet zavarából adódik. Jól leolvasható a gesztusokból, a mimikából, a tekintetből, a hangszínből és a vegetatív tünetekből. A szorongás hiánya éppúgy gátló tényező lehet, mint annak megléte.

Egyes kutatók szerint a beszédzavar nem más, mint a beszéddel szembeni gátlás, amely lehet egy konfliktus következménye, amely személyiségben jelentkező ellentétes érzelmekhez, kudarchelyzetekhez kapcsolódik. A dadogás lehet neurotikus tünete az érzelmi alkalmazkodóképesség zavarának, de elfojtott érzelmeknek is (pl. bűntudat, gyűlölet, kíváncsiság).

A serdülőkkel való kommunikációt segíti, a jó kapcsolat. Emlékezzünk a saját kamaszkorunkra. Fontos, a közös hang megtalálása, tudnunk kell beszélgetni velük és beszédre bírni őket. Lényeges, a bizalom és az, hogy ne faggassuk őket!

Fontos, hogy észrevegyük a valódi igényüket. Szeretné, ha segítenénk megoldani a problémáját vagy elég ha figyelünk rá?

A tinédzserek nagyon fifikásak tudnak lenni. Először csak csepegtetnek valamit abból, hogy mi történt velük, vagy mi bántja őket. Tesztelnek, hogy mit reagálsz rá. Kerüljük a kritizálást és az oktatást!Figyelmesen kell hallgatni őket és ha nem vagyunk biztosak, hogy jól értjük amit mond, foglaljuk össze: „Jól értettem, hogy …” „Arra gondolsz, hogy…” Kérdezd meg a véleményét.

Fontos, hogy a kamasz őszintén és bátran megtanuljon beszélgetni másokkal, akik nem a kortársai és fordítva. Ha a kamasz továbbra is egy kicsit elutasító, kissé szótlan, nem szabad feladni. Előbb-utóbb megnyílik, mert akar beszélni és szüksége van a megerősítésre.